Illetékalap kiszámítása

Ha a vagyonszerzéssel egyidejűleg haszonélvezetet vagy használatot is alapítanak az ingatlanon, akkor a vevő tulajdonjogán túlmenően valaki másnak is lesz valamilyen joga azon. (Ez a haszonélvező például.)

Ez a jog vagyoni értékkel bír (vagyis úgynevezett vagyoni értékű jog), és a tulajdonos számára csökkenti a megszerzett ingatlan értékét. Emiatt az értékcsökkenés miatt a tulajdonszerzőnek csökkentett forgalmi érték után kell illetéket fizetnie, vagyis a forgalmi értékből le kell vonni a vagyonszerzéssel egyidejűleg alapított haszonélvezet, használat értékét. A haszonélvező, használó a haszonélvezet, használat e számított értéke után fizet - a szerzés jogcímének megfelelő - vagyonszerzési illetéket.

Ezt a csökkentett illetékalapot kell figyelembe venni akkor is, ha

- az ingatlant úgy idegenítik el, hogy azon az elidegenítést megelőzően már fennálló haszonélvezet, használat fennmarad (feltéve, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezetről, illetve használatról van szó);

- az ingatlan elidegenítése során az ingatlanra vonatkozóan az átruházó személy haszonélvezeti, használati joga fennmarad (Ez utóbbi esetben a haszonélvezet fenntartása, illetve a használati jog megszerzése illetékmentes. Pl: úgy adja el lakását egy idős ember, hogy fenntartja haszonélvezeti jogát);

- a haszonélvező vagy használó maga szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát.

Amennyiben az ingatlan tulajdonosa úgy szerez vagyont, hogy az ingatlant terhelő haszonélvezeti jog jogosultja meghal (vagy özvegyi haszonélvezeti jog esetén az özvegy új házasságot köt), visszterhes vagyonátruházási illetéket nem lehet kiszabni, miután ez az eset nem tárgya ennek az illetéknek.

Illetékalap használati és haszonélvezeti jog esetén

(Haszonélvezet értékének kiszámítása)

A csökkentett illetékalap meghatározásához először ki kell számítani a haszonélvezet, használat jogának értékét. A vagyoni értékű jog értékének kiszámításánál a vagyoni értékű jog egyévi értéke a kiindulási pont, ami a vagyoni értékű joggal terhelt dolog - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének egyhuszad részével egyenlő.

Pl: 20 millió Ft (forgalmi érték) / 20 = haszonélvezeti jog egyévi értéke 1 millió Ft (Ez akkor is így van, ha az ingatlan jelzáloggal terhelt.)

Másként számítják az értéket attól függően, hogy a vagyoni értékű jog meghatározott vagy határozatlan időre szól:

A határozott időre szóló vagyoni értékű jog értéke a fentiek alapján számítandó egyévi érték és a kikötött - meghatározott - évek szorzata. A törvény azonban a határozott időre szóló vagyoni értékű jog értékét maximálja, az ugyanis nem haladhatja meg az egyévi érték 20-szorosát, illetve természetes személy javára kikötött haszonélvezet, használat jogánál az egyévi értéknek az életkorhoz rendelt többszörösét (azaz tízszeresét, nyolcszorosát, hatszorosát, négyszeresét).

A bizonytalan időre terjedő vagyoni értékű jog esetében a jog értéke az egyévi érték ötszöröse. Kivételnek számít az az esetet, amikor a vagyoni értékű jog valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjed.

A haszonélvezeti, használati jog értéke az életkor függvényében

Amikor a határozatlan idejű vagyoni értékű jog valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjed, a jog értékét az illető személy életkorának alapulvételével a következő módon kell megállapítani:

Fontos továbbá:

Ha, a vagyoni értékű jog tartama mind a jogosult, mind a kötelezett élete, házassága vagy özvegysége idejétől függ, a fenti szorzók alkalmazásánál a két személy közül az idősebbnek az életkora az irányadó.

Ha a vagyoni értékű jog tartama több egyidejűleg jogosult személy élettartamától függ, mégpedig oly módon, hogy a jogosultság a legelőször elhalt személy halálával megszűnik, az értékelésnél a legidősebb személy életkora az irányadó; ha pedig a jogosultság a legutóbb elhalt személy haláláig tart, a kiszámítás a legfiatalabb személy életkora szerint történik. A vagyonszerzési illetéket az egyes jogosultak olyan arányban viselik, mint amilyen arányt az életkoruk szerint számított vagyoni értékű jogok értéke ezek együttes értékében képvisel;

Ha, a vagyoni értékű jog tartama a házasság idejére terjed, a kiszámításnál az idősebb házastárs életkora az irányadó.

[ingatlanok.hu]