Figyeljünk oda az ingatlan papírjaira: a tulajdoni lap, helyszínrajz, építési tervek megtekintése nélkül semmiképpen ne fogjunk bele a szerződés megfogalmazásába! Fontos, az ingatlan per- és tehermentessége, és hogy valós állapota a tervrajzoknak megfelelő legyen, különben a későbbiek folyamán komoly büntetésekre számíthatunk.

Érdemes ismert ügyvéddel elkészíttetni az adásvételi szerződést, vagy kérjünk ajánlatot néhány ügyvédi irodától. Az ügyvédi költséget a legtöbb esetben a vevő állja, ami a kialkudott vételár 0,5-2%-a. Az ügyvéd feladata elkészíteni a szerződés tervezetét, amit ha az eladó elfogad, nincs további akadálya az adásvételi szerződés aláírásának, amelynek során általában tíz százalék foglalót szoktak kérni. A vételár teljes kiegyenlítésekor kell kifizetni az ügyvéd honoráriumát is. A földhivatalban az általunk megbízott ügyvéd érkezteti a lakásvásárlási szerződést, aminek a díja hatezer forint.

Ha banki kölcsönt is felveszünk, akkor a szerződés egy érkeztetett példányát a banknak is be kell mutatni. Ha a földhivatali bejegyzés során már széljegyre kerültünk, úgy a még birtokban lévő, korábbi tulajdonos beleegyezésünk nélkül nem adhatja el másnak a lakást. Az eladó egyébként a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntartja tulajdonjogát.

Az ingatlant a teljes vételár kiegyenlítését követően vehetjük birtokba. Ehhez is érdemes ügyvédet igénybe venni, hogy a teljes összeg átadása a szerződésben rögzített módon történjen. A kifizetés utáni feladatunk a közművek pontos leolvasása, illetve a számlák kiegyenlítése a kulcsátvétel napjáig, az eladó feladata majd a közművek átíratása.

Ha az épületnek olyan hibája van, ami meghaladja a szokásos elhasználódás fokát (pl. elégtelen szigetelésből fakadó vizesedés), akkor az eladó ezért szavatossággal tartozik. A szavatossági idő a teljesítéstől számított hat hónap. Ha a hiba csak a hat hónapos határidő után jelentkezik, akkor a hiba felismerését követően még három hónapon keresztül érvényesíthetjük jogainkat.

[ingatlan.com]