A nem lakáscélú helyiség az olyan ingatlan, amely kizárólag ipari, építőipari, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, kereskedelmi, tárolási, szolgáltatási, igazgatási, honvédelmi, rendészeti, művelődési, oktatási, kutatási, egészségügyi, szociális, jóléti és más gazdasági célra szolgál.

A helyiségbérlet létrejötte

A helyiségbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő írásbeli szerződése hozza létre. A szerződésnek tartalmaznia kell a lényeges, illetve a bármelyik fél által lényegesnek minősített feltételeket. Mindenképpen meg kell jelölni a szerződő feleket, a bérlet tárgyát a helyiség pontos megjelölésével, a szerződés időtartamát (ez lehet határozott- vagy határozatlan idő, de szólhat valamely feltétel bekövetkezéséig is a szerződés) és a bérleti díj összegét. A felek által nem szabályozott kérdésekben a jogszabályi rendelkezések az irányadók.

Társbérlet, bérlőtársak

Ha a helyiséget egyidejűleg több bérlő együtt bérli, és valamennyien együtt jogosultak az egész helyiség használatára, akkor bérlőtársakról beszélhetünk, akiknek jogai és kötelezettségei is egyenlők. A bérlőtársak a bérbeadóval szemben egyetemlegesen felelnek a szerződésből eredő kötelezettségekért. Ez többek közt azt is jelenti, hogy a bérbeadó bármelyik bérlőtől a teljes bérleti díjat követelheti. Ha több bérlő van, és a bérlők az ingatlan meghatározott helyiségeit kizárólagosan, más helyiségét pedig közösen használják, akkor társbérlőnek minősülnek. A társbérlő önálló bérlő, vagyis valamennyi bérlő egyedül felel a saját szerződéséből eredő kötelezettségekért

Jogok és kötelezettségek

A bérbeadó legfőbb kötelezettsége, hogy a helyiséget a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérlő használatába adja. A bérlő pedig a helyiség használatáért, továbbá a szerződés keretében a bérbeadó által nyújtott szolgáltatásért (pl. vízellátás és csatornahasználat, felvonó használatának biztosítása, rádió- és televízió vételének biztosítása stb.) köteles a szerződésben meghatározott időpontban bérleti díjat fizetni.

A bérleti díj mértéke a felek megállapodásától függ, annak összegét azonban önkormányzati helyiségek esetében önkormányzati rendelet szabályozza. Ha a felek a bérleti díj fizetésének időpontjában nem állapodtak meg, a bérleti díjat havonta, előre, egy összegben, legkésőbb a hónap 15. napjáig kell megfizetni. A bérbeadó köteles gondoskodni az épület karbantartásáról és a közös használatra szolgáló helyiségekben keletkezett hibák megszüntetéséről. A közös használatra szolgáló helyiségek fenntartásának költségeit a felek megállapodásától függően a bérlő vagy a bérbe-adó viseli. A bérlő a bérelt és a közös használatra szolgáló helyiségeket rendeltetésszerűen és a szerződésnek megfelelően használhatja.

Ha a felek eltérően nem állapodnak meg, a bérlő köteles gondoskodni a helyiség burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek a karbantartásáról, felújításáról, de a pótlással és cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik. A felek megállapodása alapján a bérlő a helyiséget átalakíthatja, vagy korszerűsítheti. A megállapodásnak tartalmaznia kell azt is, hogy a munkák elvégzésének költségei melyik felet terhelik.

Az albérlet

A bérlő csak a bérbeadó hozzájárulásával adhatja a helyiség egy részét albérletbe. Az albérleti szerződést írásba kell foglalni.

A bérleti jog átruházása

A bérlő a helyiség bérleti jogát a bérbeadó hozzájárulásával írásba foglalt szerződéssel másra átruházhatja, vagy elcserélheti. Önkormányzati helyiség esetén a hozzájárulás feltételeit önkormányzati rendelet határozza meg.

A bérleti jogviszony megszűnése

A szerződés megszűnik, ha a felek közös megegyezéssel megszüntetik, a helyiség megsemmisül, vagy a bérlő meghal és nincs a bérleti jog folytatására jogosult személy. Megszűnik a bérlet akkor is, ha a bérlő a helyiséget elcseréli, vagy a Magyar Köztársaság területéről kiutasítják. A bérleti jogviszony bírósági vagy hatósági határozattal is megszüntethető. Megszünteti a bérleti jogviszonyt az is, ha a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, vagy a bérlőnek a helyiségben végzett tevékenységéhez szükséges egyéni vállalkozói igazolványát visszavonják. A határozott időre szóló, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig tartó bérleti jogviszony a szerződésben meghatározott idő elteltével, illetőleg a feltétel bekövetkezésekor szintén megszűnik.

A felmondás

A leggyakrabban valamelyik fél felmondása miatt szűnik meg a bérleti szerződés. A felmondást és az ahhoz kapcsolódó valamennyi nyilatkozatot írásba kell foglalni. Ennek elmulasztása a felmondás érvénytelenségét vonja maga után.

Különbséget kell tenni rendes és valamelyik fél szerződésszegésén alapuló rendkívüli felmondás közt. A Lakástv. a rendkívüli felmondás eseteit meghatározza, és azt, hogy rendkívüli felmondás esetén mikor szűnik meg a bérleti jogviszony. Ettől nem lehet eltérni. A rendkívüli felmondás joga mind a bérbeadót, mind a bérlőt megilleti. A bérbeadó rendkívüli felmondással felmondhat, ha a bérlő a bérleti díjat határidőben nem fizeti meg. A felmondás előtt azonban köteles a bérlőt a fizetésre felszólítani, és tájékoztatni arról, hogy nemfizetés esetén felmondja a szerződést. Ha a bérlő e felszólításnak nyolc napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további nyolc napon belül felmondhat.

A bérbeadó akkor is jogosult felmondani, ha a bérlő a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt valamely lényeges kötelezettségét felszólítás ellenére sem teljesíti. A felmondásra ebben az esetben a teljesítésre szabott határidőt követő tizenöt napon belül van lehetőség. A bérleti jogviszony mindkét esetben az elmulasztott határnapot követő hónap utolsó napján szűnik meg. Ha a bérlő a bérbeadóval vagy a többi bérlővel szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos magatartást tanúsít, illetve a helyiséget rongálja, vagy rendeltetésellenesen használja, a bérbeadó köteles a következményekre figyelmeztetéssel a magatartás megszüntetésére felszólítani. A felszólításnak a tudomására jutástól számított nyolc napon belül kell megtörténnie. Ha a felmondásra okot adó magatartást a bérlő folytatja, a bérbeadó nyolc napon belül felmondhat.

A felmondás a hónap utolsó napjára szólhat, de a felmondási idő nem lehet rövidebb tizenöt napnál. A felmondást felszólításnak sem kell megelőznie, ha a kifogásolt magatartás olyan súlyos, hogy a bérbeadótól a szerződés fenntartását nem lehet elvárni. A felmondást ebben az esetben a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül kell közölni.

A bérlőt is megilleti a rendkívül felmondás joga, ha a bérbeadó jogszabályon vagy a szerződésen alapuló kötelezettségét nem teljesíti, és ezért a helyiség rendeltetésszerű használatra alkalmatlan. A bérbeadó három hónapos felmondási idővel rendes felmondással akkor is megszüntetheti a jogviszonyt, ha a bérlő részére másik megfelelő és beköltözhető helyiséget ajánl fel. A cserehelyiség akkor megfelelő, ha a bérlő az előző helyiségben gyakorolt tevékenységét hasonló körülmények között tudja folytathatni. Ha a felek másként nem állapodtak meg a bérbeadó a határozatlan időre megkötött szerződést cserehelyiség biztosítása és a fenti felmondási okok valamelyikének bekövetkezése nélkül is, felmondhatja, de a felmondási idő - eltérő megállapodás hiányában - egy évnél rövidebb nem lehet. A bérlő a határozatlan idejű szerződést bármikor, a hónap utolsó napjára rendes felmondással megszüntetheti, de a felmondási idő nem lehet rövidebb tizenöt napnál.

A bérlet megszűnését követő eljárás

A bérleti jogviszony megszűnésekor a bérlő köteles a helyiséget rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni. Ha a bérlő nem hagyja el a helyiséget, akkor a bérbeadónak pert kell indítania a helyiség kiürítése érdekében. A bérlő a helyiség kiürítésére csak jogerős ítélet alapján, bírósági végrehajtás útján kötelezhető. A bérlőt egyébként mindaddig birtokvédelem illeti meg (a bérbeadóval szemben is), amíg a helyiség kiürítését elrendelő jogerős határozatot végre nem hajtják.

[ingatlanok.hu]