Nyakán maradt a bérlő, és bosszantja, hogy törvényes úton nehézkes és hosszadalmas kiraknia? Ahelyett, hogy arra vetemedne, hogy törvényen kívüli nehézfiúk segítségét kérje, próbáljon ki néhány egyszerű, legális trükköt!

Nagyot téved az az ingatlantulajdonos, aki úgy gondolja, saját lakásából könnyedén kiteheti a bérlőt, ha az nem fizet, vagy ha egyszerűen csak föl akarja bontani vele a szerződést. A valóság ugyanis az, hogy ha a bérlő önszántából nem költözik ki az ingatlanból, a tulajdonos általában csak lakáskiürítési per útján rakhatja ki.

Olyannyira így van ez, hogy az erőszakos módszerek alkalmazásával – beleértve a zaklatást is – a tulajdonos könnyen megütheti a bokáját, és ő lehet az, akinek önbíráskodás, magánlaksértés miatt felelnie kell. Az sem megoldás, ha a tulaj a közművek lekapcsoltatásával próbálja meg jobb belátásra bírni a lakót, a szolgáltatók többsége ugyanis harmadik személy rovására nem szünetelteti a szolgáltatást, főleg ha a mérőórák – amúgy nagyon helyesen – át lettek íratva a bérlő nevére. Sarokba tehát csak akkor szorul a bérlő, ha a közműdíjakat sem rendezi huzamosabb ideig.

1. A ráijesztés

„Első körben azt szoktam javasolni a patthelyzetbe került tulajdonosoknak, hogy helyezzék kilátásba a közművek kikapcsoltatását, még akkor is, ha ezt az óhajt a szolgáltatók többségén úgysem tudnák keresztülverni – tanácsolja Zsidákovits Zoltán, a Fok-Föld Ingatlaniroda vezetője, majd hozzáteszi, hogy a villanyt például ki lehet kapcsoltatni, de csak akkor, ha az óra a tulajdonos nevén van.

2. Ajtó nélkül a házba

Ha a fenyegetőzés nem vezet eredményre, jöhet a második lépés: lakótelepi és társasházi lakásoknál remekül működik az a módszer, amikor is a tulajdonos felújításra hivatkozva elviszi a nyílászárókat. Mondjuk a bejárati ajtót és a nappali ablakát... Ehhez van joga a tulajdonosnak, két erősebb testalkatú karbantartó pedig simán kiszereli és elcipeli a kérdéses, „felújításra szoruló” szerkezeti elemeket. „Ilyen esetben a bérlő komolyan meggondolja, érdemes-e bent maradnia a lakásban. Emiatt szokott ez a módszer beválni” – érvel az irodavezető.

3. Irány a raktár

Amennyiben a bérlő nem fizeti a bérleti díjat, akkor végső esetben elképzelhető az a megoldás is, amikor a tulajdonos kifigyeli, mikor nincs otthon a bérlő, majd a lakásban lévő ingóságait jegyzőkönyv felvétele mellett elszállíttatja egy lezárt raktárba. Majd az átvétel módjáról és feltételeiről értesíti a bérlőt. Ilyen esetben érdemes akár új szerződést is kötni egy megbízható bérlővel – erre ugyanis hivatkozhat a tulajdonos, ha a kipakolás szükségességét firtatják.

Ez a módszer csak akkor jogos teljes mértékben, ha a tulajdonos nemfizetés miatt mondja föl a szerződést. „A törvény értelmében a tulajdonosnak vagy bérbeadónak a hátralékos bér összegéig zálogjoga van a bérlő bérleményben lévő vagyontárgyain” – ismerteti az idevágó rendelkezést dr. Ruszthi Hunor ügyvéd. A jogszabályokban konkrétan a lakás kiürítéséről ugyan nincs szó, de ha a felmondás tényleg jogos, nem marasztalják el a tulajdonost – állítja egy ingatlantulajdonos, akinek a gyakorlatban is alkalmaznia kellett a módszert.

A legjobb taktika egyébként a megelőzés, azaz érdemes közjegyzői okiratba foglalni a bérleti szerződést. Ez azért hasznos, mert jogszerű felmondáskor a bérlő köteles elhagyni a lakást – ha ezt nem teszi meg, a közjegyzői okiratnak köszönhetően bírósági végrehajtás útján lehet kérni a kiköltöztetést. Ennek híján marad a trükközés vagy a hosszadalmas és bonyolult lakáskiürítési per, amelynek végéig a bérlőt – a birtoklás tényére hivatkozva – birtokvédelem illeti meg.

[ingatlan.com]