Gyámhivatali jóváhagyás kell

„Csak a gyereket akartuk megkímélni az örökösödési adótól” – mondják általában a szülők, ám a jogintézmény kikerülésére tett kísérlet a paragrafusok nyelvére lefordítva azt jelenti, az ingatlan megvásárlását követően minden jognyilatkozathoz gyámhivatali jóváhagyás kell. (Tegyük hozzá e zárójelben, örökösödési adó nincs, öröklési illeték létezik.)

Hatósági fejbólintás kell, ha bármily módon megterhelik (jelzálog, használati jog, szolgalmi jog stb.), netán eladnák, vagy elcserélnék, s ilyenkor sokan gondolhatnak arra, talán nem is olyan jó ötlet az, ami hónapokkal korábban még annak tűnt.

Csak a gyerek javára

A befolyt vételárat csak a gyerek javára használhatják fel, amennyiben nem vesznek ingatlant, akkor a pénz gyámhatósági fenntartásos betétkönyvbe kerül, és az esetleges későbbi felhasználását számlával kell igazolni, miként azt is, onnan az ő érdekében vettek ki pénzt. Reménytelen ábránd, hogy a pénzből autót vegyenek, vagy vállalkozásba fektessék, ugyanakkor az államilag garantált értékpapírba történő befektetést engedélyezni szokták. Ha netán esetleg olyan jól megy a szekér, hogy a felmenők nagyobb ingatlant vesznek, annak is a csemete tulajdonába kell kerülnie.

Amikor a szülő nem rendelkezik szabadon a tulajdonjoggal

Egy szó, mint száz, a gondos szülő nem rendelkezik szabadon a tulajdonjoggal. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. évi kormányrendelet a gyámhivatal jóváhagyásához kötött jognyilatkozatokat tételesen sorolja fel. Így a gyermek tulajdonában lévő ingatlan, vagy ingatlan tulajdonú hányad elidegenítéséhez, megterheléséhez vagy közös tulajdon megszüntetéséhez elengedhetetlen a hivatali engedély. A szabályok tehát a gyermek résztulajdona esetében is ugyanazok, mint „intakt” ingatlan esetében.

Reális ár és állagmegóvás

Az sem mindegy, hogy mennyiért adjuk el a gyerek ingatlanát. A gyámhivatal az előtte kötelezően bemutatott szerződés alapján még az értékek valódiságát is megvizsgálja, és értékbizonyítványt, értékbecslést kérhet annak érdekében, és ha meggyőződik a reális eladási árról, vagyis úgy látja, nem éri hátrány a kiskorút, akkor engedélyezi, hogy a földhivatal átjegyezze a tulajdonjogot. Sőt, állagmegóvási kötelezettség terheli, és ha tegyük fel, értéknövelő beruházást szeretne, példának okáért kicserélné a nyílászárókat az elérhető legprofibbakra, ehhez is a hatóság engedélye kell.

Felvetődik a kérdés, mi a teendő akkor, ha a hatóság döntésével nem értenek egyet a szülők? Ebben az esetben bizony a közigazgatási bíróságra vezet az útjuk, ahol pert kell indítaniuk. A teljes képhez azért hozzátartozik, hogy a szülő sem marad „fegyver” nélkül a történetben, az ingatlanra történő haszonélvezeti jogának bejegyzéséhez nem kell engedély. Ez a jogosítvány védi őket arra az esetre is, a fájó módon később megromlana gyermekükkel a viszony, használhatják az ingatlant, nem lökhetik ki őket az utcára és kérhetik e joguk megváltását is.

[ingatlan.com]